Darren Gilfordot, Az ébredő Erő díszlettervezőjét szólaltatta meg nemrég az Indiewire Thompson on Hollywood blogja. Gilford korábban olyan filmek látványvilágáért felet, mint a Tron: Legacy vagy 2013 posztapokaliptikus sci-fije, az Oblivion. A Csillagok háborúja azonban más helyet foglal el a szívében. Mint mondja, szeretné, ha a mai srácok átélnék azt, amit egykor ő is átélt a moziban. Az új Star Wars-filmről nyilatkozva elárult néhány érdekes kulisszatitkot, egyebek mellett elmesélte, miért jelentett időutazást a stábnak Az ébredő Erő forgatása.

Két generáció keze nyomát viseli

Ahogy a VII. Epizód szereplői, úgy a film díszlettervező csapatának tagjai is két különböző generációt képviselnek. Míg Darren Gilfordot a szakma ifjú titánjának tartják, a film első számú díszlettervezője egy igazi öreg róka, a kétszeres Oscar-díjas Rick Carter. Carter nevéhez olyan filmek díszletei fűződnek, mint a Jurassic Park, a Forrest Gump, az Avatar, a Lincoln vagy épp az A.I. Mesterséges értelem.

„Rick egy élő legenda, ő a díszlettervezők Obi-Wan Kenobija” — fogalmaz Gilford, aki szerint kettejük együttműködése mindvégig gördülékeny volt, sőt, jól kiegészítették egymást a tervezőasztalnál. „Fontos volt, hogy két generáció dolgozott együtt, és a korkülönbség érdekes korrelációban volt azzal a harminc esztendővel, ami A Jedi visszatér óta eltelt.”

Ami tud, szülessen meg a kamera előtt!

J.J. Abrams rendező mindvégig kereste a folytonosságot a klasszikus Star Wars-trilógiával, ezért — meséli Gilford — a díszlettervező csapat szeme előtt is az lebegett, hogy vizualitásában összekapcsolja az új filmet a klasszikus epizódokkal.

„Bármit is mutattam J.J.-nek, legyen az egy űrhajó, díszlet, festett háttér vagy egy helyszín, mindig azzal kezdtem, hogy elmagyaráztam, milyen viszonyban áll az eredeti filmekben látottakkal. Tetszett neki ez a megközelítés.”

Elmondása szerint Abrams tudatosan törekedett arra, hogy ami tud, a kamera előtt szülessen meg és ne utómunkában, ez pedig igencsak felértékelte a díszletek jelentőségét.

Bár a megfelelő helyeken számítógépes grafikát is bőséggel alkalmazott a stáb, előfordult, hogy a díszletek számítógépes kiegészítése helyett sokkal hagyományosabb módszerhez nyúltak: a háttér perspektívájával csaltak, így teremtve meg a kívánt illúziót. (Jó példa erre az alábbi képen látható, hosszúnak ható folyosó.) Ilyenkor rögzített kameraállást választottak, és ennek alárendelve tervezték meg a vizuális effektusokat is.

„J.J. első perctől azt tűzte ki célul, hogy törekedjünk autentikusságra és amennyire csak lehet, legyünk hűek az eredeti trilógiához” — meséli Gilford. „Az előzményfilmek egyik hibájának azt tartja, hogy minden létező eszközt felhasználtak. Én ezt a diszkó példájához szoktam hasonlítani, mert amikor megjelent a szintetizátor, mindenki mindenre azt használta. J.J. inkább szeretett volna visszanyúlni ahhoz, ahogyan az eredeti filmek készültek.”

Döntéshelyzetekben Abrams gyakran tette fel a kérdést:

Hogyan csinálták ezt 1977-ben?

Gilford elmondása szerint a stáb megpróbálta ugyanazokat a technikákat alkalmazni, mint egykor az elődök. Ezt olyannyira komolyan vették, hogy igyekeztek felkutatni és tanulmányozni a harminc évvel korábbi technikákat, beleértve a díszletkészítés akkori fortélyait.

„Tanulmányoztuk a Halálcsillag díszleteit, amelyeket John Barry és Norman Reynolds (a kalsszikus trilógia két díszlettervezője — a szerk.) multifunkciósra tervezett, hogy a Halálcsillagon bárhol felhasználhatóak legyenek. Mi is ezzel a szemlélettel készítettük el a magunk Star Wars-bázisát” — meséli Gilford. „Rick valahogy úgy fogalmazta meg ezt, hogy bár sosem láttuk még, mégis nagyon ismerősnek hat.”

A VII. Epizód stábjában egyszerre három díszlettervező csapat dolgozott, egy a forgatás helyszínén, Londonban, egy a rendező produkciós cégénél, a Bad Robotnál, egy pedig San Fransiscóban, a Lucasfilm főhadiszállásán.

„Rick már a munka korai szakaszában bevont engem is” — meséli Gilford. „Én felügyeltem Angliában, hogy a díszletek elkészüljenek a forgatásra, miközben Rick Los Angelesben maradt, hogy J.J.-vel dolgozzon a cselekményen.”

A látványtervek is formálták a sztorit

Gilford még egy igazán érdekes kulisszatitkot megosztott. Mint mondja, a díszlettervezés fázisában még igen képlékeny formában volt a cselekmény, ami lehetőséget kínált arra, hogy a látványtervek legyenek befolyással a forgatókönyvre és ne csupán fordítva. Ez a tervezőket abba a kényelmes helyzetbe hozta, hogy szabadon alakíthatták a Star Wars világát.

„Volt olyan pillanat a sztori csapat dolgozószobájában, amikor az összes feljegyzés lekerült a tábláról, és csak a látványtervek maradtak fönn. Aztán a kártyák visszakerültek, de már más sorrendben. Minden a maga természetességében született.”