Idén ünnepeljük George Lucas Star Warsának negyvenedik évfordulóját, aminek kapcsán számos emlék, felvétel és fotó előkerül. Ezek közül is a leghíresebb az a kép, amely a Hollywood Boulevardon készült 1977 nyarán, amikor több ezres tömeg tódult Los Angeles egyik legpatinásabb mozija, a Csillagok háborúját műsorra tűző Chinese Theatre elé.
Ám a fotónak, illetve a Csillagok háborúja és a neves filmszínház közös múltjának külön története van, amit valószínűleg kevesen ismernek.
A kínai pagodára emlékeztető mozit Sid Grauman alapította 1927-ben. A teljes nevén Grauman's Chinese Theatre sokáig leginkább arról volt ismert, hogy az 1940-es években falai közt tartották az Oscar-ceremóniákat, majd a mozivásznon is feltűnt az 1952-ben készült klasszikus musicalfilm, az Ének az esőben nyitójelenetében. Bár a hatvanas évek kezdetétől Hollywoodhoz hasonlóan a Chinese is régi tündöklését siratta, 1977 ünnepi évnek indult a pagoda számára. A mozi ebben az esztendőben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ám senki sem sejtette, hogy nem a május 24-i ünnepség és a Királyok királya című Cecil B. DeMille-film jubileumi vetítése lesz itt az év legemlékezetesebb eseménye, hanem egy másnapi bemutató, egy furcsa című űrfilm, a Star Wars premierje.
Ma már hihetetlenül hangzik, de a filmipar berkein belül a Star Wars csúfos bukását jósolták. A mozik közül nem sok tartott rá igényt, hogy bemutassa, és a 20th Century Fox sem bízott túlzottan a sikerben, így került George Lucas filmjének bemutatója egy szokatlan, szerdai napra. Május 25-én Ben Burtt hangmérnök még a film 35mm-es kópiáinak keverésén dolgozott, amikor Amerika-szerte mindössze 32 mozi elkezdte vetíteni 70mm-es kópiáról a Csillagok háborúját.
A harminckét mozi egyike volt a Chinese, amely valójában csak egy véletlen folytán tűzte műsorra a filmet. A pagoda vászna eredetileg William Friedkin A félelem ára (Sorcerer) című alkotása számára volt fenntartva, ám a Friedkin-film nem készült el időben, ezért a mozi akkori tulajdonosa, Ted Mann — akinek a tulajdonában a filmszínház 1973-tól 2000-ig a Mann's Chinese Theatre nevet viselte — beleegyezett, hogy amíg A félelem ára kópiája meg nem érkezik, jobb híján a Star Warst vetítsék a 70mm-es vetítőgépen.
Csakhogy amíg nem sokan hittek George Lucas készülő filmjében, a Lucasfilm marketingese, Charles Lippincott mindent megtett a siker érdekében. Szokatlan stratégiát választva, 1976-tól bejárta Amerika popkulturális találkozóit, a WesterCont (Los Angeles), a Comic-Cont (San Diego) és a WorldCont (Kansas City), hogy néhány képkockával és Ralph McQuarrie látványtervező festményeivel a hóna alatt hírét vigye a készülő filmnek, felkeltve a sci-fi és fantasy műfaj kedvelőinek érdeklődését. Lippincott stratégiája olyannyira bevált, hogy ma már a nagy stúdiók mindegyike az ő példáját követi. Ám a siker csak 1977. május 25-én derülhetett ki.
A szerdai premier reggelén kígyózó sor gyűlt össze a Chinese Theatre pénztáránál, hogy jegyet váltson az első, 10.30-as vetítésre. Legtöbben több órás várakozás után is csak délutánra vagy az esti vetítésre kaptak jegyet. A Hollywood Boulevardon elhajtó autósok meglepve tapasztalták, hogy a mozi bejáratától kígyózó sor körbeéri a háztömböt, és a jelenségről a CBS esti híradója is beszámolt.
Hamarosan híre ment, hogy a Star Warst látni kell, és a pagodában kell látni. George Lucas űreposza remekül passzolt a kínai filmszínházba, amely az ötvenedik évfordulójára vadonatúj hangtechnikát kapott — a Dolby frissen kifejlesztett, hatcsatornás hangrendszerét —, és aligha akadt volna alkalmasabb film ennek felavatására, mint a Csillagok háborúja.
A pagodát a jubileumi ünnepség éjszakáján átrendezték, így május 25-én merőben újszerű élmények fogadták a nézőt. Például aki belépett a filmszínház két kőoroszlán és egy hatalmas sárkány által őrzött kapuján, rögtön a film előzetesét láthatta az előtérben elhelyezett képernyőn, amivel ma már csaknem minden moziban találkozhatunk.
Mint tudjuk, a Csillagok háborúja elvarázsolta a közönséget, a megvalósítás forradalmi volt, a klasszikus elemekből táplálkozó történet pedig megunhatatlan. A vetítésről kifelé jövet sokan ismét sorba álltak, hogy újból átélhessék az élményt. A film így már a nyitónapon közel 20 000 dollár bevételt produkált a Chinese pénztáránál, és innét kezdve rekord rekordot követett. Az első hónapban 670 000 dollárnyi jegyet adtak el ugyanitt, az akkori 3,75 dolláros jegyárak mellett.
Tedd Mann-nek ekkor már esze ágában sem lett volna levenni műsorról a Star Warst, ám valami közbeszólt... Elkészült William Friedkin filmje, és a Chinese tulajdonosát szerződés kötelezte A félelem ára vetítésére. Mann úgy döntött, hogy a Star Warst átteszi másik mozijába, a közeli, ám lepukkant Hollywood Theatre-be, és úgy tűnt, a film sikertörténete a Chinese Theatre-ben néhány diadalmas hét után véget ért. A Friedkin-film azonban gyengébben szerepelt a vártnál, a közönség kényszerűen száműzött kedvencéhez pedig nem is lehetett volna mérni a fogadtatását. Nem volt vita tárgya, hogy a Star Warsnak vissza kell térnie a pagodába.
Nem fordult elő a kínai mozi félszáz éves történetében, hogy egy filmet kétszer mutassanak be, a Csillagok háborúja azonban kezdett átírni minden szabályt.
A Star Wars visszatért, ám ezúttal már nem csöndben és ismeretlenül, hanem az év filmjeként, a lehető legnagyobb robajjal.
Augusztus 3-a reggelén nyolcezer ember gyűlt össze a mozi előtt, hogy lássa, ahogy a Star Wars három felejthetetlen szereplője, R2-D2, C-3PO és Darth Vader lába nyomát hagyja a Chinese Theatre járdájának friss betonjában. Az utcai hangszórókból John Williams zenéje szólt, a tömegben megjelentek a Star Wars-polók, a házi készítésű jelmezek, „Az Erő legyen veled” felirattal ellátott kitűzők, és máig tartó őrület vette kezdetét. A ceremóniáról beszámoltak az amerikai tévécsatornák is, és ezt a pillanatot örökíti meg a sokszor felidézett fekete-fehér fotó.
Dacolva a filmipar törvényszerűségeivel, a Star Wars iránti érdeklődés nem hogy csökkent volna, hanem nőtt. A filmet ekkor már nem 32, hanem 1096 mozi játszotta Amerika-szerte, és a Csillagok háborúja következő heti bevétele 25 000 dollárral több volt a Chinese-ban, mint az azt megelőző héten a testvér moziban. A pagoda újra régi fényében tündökölt, és az év hátralevő részében a Csillagok háborúja-rajongók hollywoodi Mekkájává vált. A mozi képeslapokra és matricákra került a Star Wars felirat társaságában.
Immár karácsony volt, amikor az éjféli vetítéseket péntekre és szombatra korlátozták, de a film még ekkor is páratlan érdeklődést vonzott. Amikor elkövetkezett a Csillagok háborúja bemutatásának első évfordulója, George Lucas alkotása már 219 millió dolláros bevételnél járt Amerikában, és 87 millió ember váltott rá jegyet (többen, mint ahányan részt vettek az 1976-os elnökválasztáson).
A 20th Century Fox a bemutató egy éves évfordulójára ünnepséget szervezett, és annak helyszínéül szintén a Chinese Theatre-t választotta; azt a mozit, amely a Star Warsszal Új Hollywood ikonjává vált — köszönhetően ennek a napra pontosan negyven éve készült fotónak is.
***
A cikk átdolgozott változata a szerző starwars.hu-n megjelent egykori írásának. Az adatok forrása Pablo Hidalgo kiváló angol nyelvű összeállítása a kétezres évek elejéről.
